Szín-Kör-Játék Óvoda

III. FEJEZET

A HÉTPETTYES ÓVODÁRA ÉS A SZÍN-KÖR-JÁTÉK TAGÓVODÁRA
EGYARÁNT VONATKOZÓ PROGRAMELEMEK

VI.. A fejlődés jellemzői óvodáskor végre

„ 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat- hétéves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre

2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához.

a) A testilegegészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai , megkezdődik a fogváltás.

Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és finom - motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. ( Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak , a térbeli mozgásfejlettségnek , a testséma kialakulásának. ) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél

- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett

megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a

felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.

megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan

növekszik a figyelem tartalma , terjedelme , könnyebbé válik a megosztása és

átvitele, a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi

gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek

- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél , gondolatait, érzelmeit mások

számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal

tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket,

mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat ( a fogváltással

is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek ); végig tudja hallgatni és

megérti mások beszédét,

- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét,

lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban

alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait ; ismeri szûkebb

lakókörnyezetét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását

és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a

viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási

formák, szokások amelyek a természeti és társadalmi környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségek; elemi mennyiségi ismeretei

vannak.

c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttmûködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek

- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni ; késleltetni tudja szükségletei kielégítését;

- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban , a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának munkatempójának önállóságának önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési

folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség

harmonikus fejlődésének elősegítése.

4. A sajátos nevelési igényû gyermekek esetében folyamatos , speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.” ( Az óvodai nevelés alapprogramja )

VII. A program elemzése, értékelése

A program sikere abban rejlik, hogy a gyerekeknek sikerült-e elérni „ A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén” c. programrészben leírtakat az iskolába lépés idejére. Ehhez, és a tevékenységformák végén leírt fejlettségi szinthez viszonyítva ellenőrizhető értékelhető a program.

Általánosságban nem érheti minden gyermek a fejlődés maximális szintjét, akkor érezzük sikeresnek, ha minden tevékenység arra irányul, hogy gyermekeink képességeikhez mérten.

A program ellenőrzésében , értékelésében az óvodavezetőn és tagóvoda vezetőn kívül valamennyi óvodapedagógus részt vesz , amennyiben vizsgálja csoportja fejlettségi szintjét a kívánatoshoz képest.

A program elkészülte után az előzetes terveknek megfelelően történt az ellenőrzés, a beválás vizsgálat

A program kipróbálása, a bevezetést, a megírást megelőző években megtörtént, hiszen kialakult nevelési koncepciónknak és sajátos arculatunknak megfelelően készítettük el helyi programunkat.

Az ellenőrzés több fázisból állt

Az ellenőrzés dokumentumok - és a gyakorlati munka ellenőrzéséből tevődött össze

Első fázis

A program elkészítését követően az ellenőrzést értékelést :

A fenntartó által megbízott szakértő végezte.

A szakértő véleménye alapján a Budapest III. kerület

Önkormányzatának Képviselőtestülete jóváhagyta , az alábbiak vizsgálata után :

- A törvényi előírásoknak, a helyi oktatáspolitikai koncepcióknak megfelel-e a program ?

- A nevelési koncepció tükrözi-e „Az Alapprogramban leírtakat ?

- A helyzetelemzésen alapuló nevelési célok és feladatok következnek-e egymásból? Az óvodai tevékenységformák vizsgálata:

- Milyen a fejlesztési területek közötti összhang, a tevékenységi formák tartalma tükrözi-e az életkori sajátosságokat, a nevelési koncepciót, a célt, a feladatot ?

- Jól megfogalmazottak-e az óvodapedagógus feladatai, biztosított-e a módszertani szabadsága.

- A cél, feladat, tevékenység meghatározás alapján elérhető-e a fejlődés meghatározott várható eredménye.

Az ellenőrzés területei:

- A dokumentumok elemzése: a csoportok negyedéves, féléves nevelési tervei, egyéni fejlesztés dokumentumai (személyiséglapok), továbbképzési terv.

- A nevelőmunka feltételeinek vizsgálata.

- Egyéni beszélgetések során, a csoportos óvodapedagógusok önelemző, önértékelő szakmai értékelései.

- Beszámolók formájában : beszámoló a beszoktatás tapasztalatairól, a munkaközösségek, a gyermekvédelem munkájáról, az óvodavezető éves beszámolója

A vezetői ellenőrzés az éves munkatervben lebontott formában egy –egy nevelési területre vonatkozóan zajlott

A munkaközösség vezetők ellenőrzése szakterületük ellenőrzését jelentette

A vezető helyettes a székhely óvodában a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkáját ellenőrizte

A tagóvoda vezető az óvodavezetővel közösen pedagógiai ellenőrzést végzett, a Minőségirányítási programnak megfelelően. Emellett a pedagógiai munkát segítők munkáját is folyamatosan ellenőrizte

Az óvodapedagógusok az általuk írt programrész felülvizsgálatát végezték, a bevezetés során többszöri megbeszélés egyeztetés után írásba foglaltuk módosító javaslatainkat és ezek bekerültek a programba.

A közös program elkészítését a nevelőtestület minden tagja segítette

Részei:

A dokumentumelemzés:

- Törvényességi felülvizsgálat

- A tevékenységi formákon végigvonul-e az irányultság a kiemelt célok? ( itt nem kellett beavatkozni, mert a program már e szerint a koncepció szerint történt )

- A gyakorlat és a leírtak összevetése, majd program módosítás

A gyermekek fejlődésének nyomon követése

Mérés, ellenőrzés, értékelés

A gyermekek fejlődésének a mérése:

- Az óvodapedagógus a szülővel készített interjút…..

- A gyermek fejlődési lapját a belépéskor (kiscsoportban-szeptember, október, november) és év végén írásban véleményezik. A mellékletben szereplő szempontsor alapján középső és nagycsoportban 5 hónaponként.

- A fejlődési lapokat a megfigyelési tapasztalatai alapján vezetik az óvodapedagógusok három- négy éven keresztül.

- A feljegyzésekben a fejlődés szakaszai tükröződnek és a fejlesztendő területek.

- Óvodapszichológus iskolaérettségi mérése, irányítás a megfelelő helyre ( 2002. –től )

- Logopédus dyslexia, disgrafia feltérképezésére irányuló mérése, fejlesztő tevékenysége

A hozzáadott pedagógiai érték így mérhető

Személyi –és tárgyi feltételek éves mérése a feladatok meghatározása

Új források felkutatása( pályázatok, papírgyûjtés…stb. ), továbbképzési ill. beiskolázási terv

Partnerközpontú mûködés kiépítése az alábbiak szerint történt

- Nyitott önértékelés

- Partnerazonosítás

- Partneri igény, elégedettség, elégedetlenség mérés

- Dokumentumok elemzése minőségfejlesztési szempontból : program- igények, elégedettség, elégedetlenség; vezetői pályázat- igények, elégedettség, elégedetlenség;…stb.

- Irányított önértékelés ( 2009. )

- Eredmények alapján a hibák feltárása, okok keresése, problémamegoldás, prioritási sorrend felállítása, minőségi körök létrehozása- intézkedési tervek készítése

A minőségfejlesztési munka eredményeképp,- a folyamat során már előbb is – másfajta ellenőrzés honosul meg az óvodában

Szakaszai:

Kérdőív az óvodapedagógusoknak a helyi program beválásával kapcsolatban Értékelés, következtetések levonás- program módosítás )

Elvek az ellenőrzésben:

- Feladatok leosztása

- Időbeli szakaszolás, felelősök , feladatok jelölésével ( 1 sz. melléklet , minőségirányítási programból )

- Az éves munkatervben jelölten táblázatos formában szerepel az ellenőrzés ideje, helye , felelős sikerkritérium

- Az ellenőrzött, tehát év elején tudja, mikor mit ellenőriz az arra kijelölt személy

- Az óvodapedagógus önelemzése után történik a segítő támogató értékelés

A pedagógus minősítés a pedagógus teljesítményértékelés ellenőrző lapjaival történik, a vezető, illetve tagóvoda vezető, ellenőrzést végző személyek, az önértékelés lapjaival.

A szülők véleménye és a gyerekek értékelése is része a minősítésnek. A minősítés az óvodavezető feladata.

A mérőlapokon a fenntartó tárgyévre kijelölt ellenőrzési utasítása is szerepel.

Az elmúlt időszakban a székhely, illetve a tagóvodában is megtörtént minden nevelési terület, tevékenységi forma ellenőrzése, a program beválásának vizsgálata

A következő öt év ellenőrzési tevékenysége a fenntartó által kiemelt nevelési területek ellenőrzésére terjed ki

Az ellenőrzés tapasztalatai alapján, a munkaközösség- vezetők javaslatai alapján , ha szükséges módosítjuk a programot, szabályozzuk az óvoda mûködési folyamatait , törvényi változások is módosítást eredményeznek

Továbbképzési programunkat a helyi program igényeinek megfelelően készítettük el

A minőségirányítási programunkban folyamatszabályozást öt év múlva tervezünk

Legfontosabb számunkra a gondjainkra bízott gyermekek jólétének, jó érzésének, képességek szerinti fejlődésének biztosítása. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyermekeink biztonságos, nyugodt, szeretet teli légkörben nevelődjenek és alkalmassá váljanak az iskolai életre.

VIII. Az óvodába lépés feltételei

Az óvodába lépés törvényi, és egészségügyi feltételei:

„Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel.” (Kt.65.§.(l) bek.)

A 2 és féléves gyermek is felvehető, ha marad hely a 3 évesek felvétele után és a lenti feltételeknek megfelel a kisgyermek

Az óvodába érett, szobatiszta, egészséges gyermek vehető fel (a beilleszkedési zavarokkal, egészségügyi problémákkal, fogyatékossággal küzdő gyermekek neveléséhez külső szakemberek segítségét kérhetjük).

A gyermek óvodába jelentkezésekor szülője köteles a gyermek anyakönyvi kivonatát, a gyermek lakcímkártyáját és saját személyi igazolványát felmutatni.

„Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt” (Kt.65.§.(2)bek.), ennek tényéről vagy az elutasításról, más óvodába irányításról a szülőt írásban értesíti.

„(2 ) a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt.”

Túljelentkezés esetén az óvoda vezetője bizottságot hoz létre „…amely javaslatot tesz a felvételre.” (Kt.65.§.(2) bek.).

„ A kötelező felvételt biztosító óvoda – ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét – nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetû gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét…a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek a napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.”

Az óvodai elhelyezés megszûnése

- „Megszûnik az óvodai elhelyezés, ha

a) gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;

b)a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt

napon,” (Kt.74.§.(l) bek.)

- Fizetési hátralék esetén is megszûnhet az elhelyezés, de csak akkor ha a szülőt eredménytelenül szólította fel az óvodavezető- és a gyermek szociális helyzete nem indokolja a díjhátralékot – (megszüntette az elhelyezést az óvodavezető ) a megszûnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján

- Ha gyermeket felvették az iskolába a nevelési év utolsó napján.

- A gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti

- A jogszabályban meghatározottnál többet hiányzik a gyermek igazolatlanul (iskola előkészítő foglalkozásban részt vevő gyermek esetén 7 nap).

- Nem szüntethető meg határozattal az óvodai elhelyezés, ha a gyermek felvételét a gyámhatóság kérte, vagy ötéves korú- óvodába járásra kötelezett - vagy hátrányos helyzetû, akkor sem ha fizetési hátraléka van a szülőnek, illetve többet hiányzott a gyermek igazolatlanul

IX Az iskolába lépés feltételei

„…A gyermek ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik”

- Hatodik életévét a tárgyév május 31-ig betöltse.

- Az augusztus 31-ig hatodik életévét betöltő gyermek is mehet iskolába, ha a szülő és az őt nevelő óvodapedagógus és az óvodavezető úgy dönt. (vita esetén a Nevelési Tanácsadó segít a döntésben)

- December 31-ig hatodik életévét betöltő gyermek is mehet iskolába, de kizárólag a Nevelési Tanácsadó döntése alapján.

- „ A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti… ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői rehabilitációs bizottság javasolja , hogy még egy nevelési évig óvodában maradjon…ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be.”

- Az iskolai felvételről az iskola igazgatója dönt.

Az iskolai életre való alkalmasság mutató: biológiai alkalmasság( ép érzékszervek, ép idegrendszer, rendezett mozgáskoordináció, fejlett csont és izomrendszer, tartalmilag ép beszéd

Pszichológiai alkalmasság

Kialakult feladattudat

Koncentrált, megosztott figyelem

Szándékos emlékezet

Empatikus közeledés a másik felé

Közösségbe illeszkedés

Szabálytudat kialakulása, érvényesítése

Analitikus- szintetikus gondolkodás elemei

Szociális alkalmasság

Társak és felnőttek irányításának elfogadása

Vezető-illetve vezetett szereppel való azonosulás

Megbízások elfogadása, teljesítése

A fejlesztés iránya és a fejlesztőlapok tartalmi elemei mért képességek: szociális- érzelmi- értelmi- verbális - testi képességek

X. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, az érdekvédelem fórumai

1. Alkalmazotti érdekérvényesítés, szervei

Közalkalmazotti Tanács

Pedagógus Szakszervezet – a Kollektív Szerződésben megfogalmazottak alapján mûködik a dolgozók érdekében.

2.A szülői érdekérvényesítés szervei és mûködése

- Óvodánkban a csoportok szülői szervezetet hoztak létre, érdekeiket az általuk választott tagokból álló óvodai szülői szervezet képviseli.

- A székhely- illetve a tagóvodának külön szülői szervezete van, a speciális feladatok, különböző adottságok miatt

- „ Az …óvodai szülői szervezet ( közösség ) figyelemmel kíséri a gyermeki , t anulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestülete és a fenntartót. A gyermekek , tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet a nevelési- oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési –oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt.”

- Véleményezési joguk van az óvoda helyi pedagógiai programjáról ill. vezetői pályázat esetén.

- „ …a szülői szervezet …meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési –oktatási intézmény által szervezett , nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.”

- Helyi programunkat – a Szervezeti- és Mûködési Szabályzatunkban is megjelölt formában - kifüggesztve megtekinthetik, tájékoztatást kaphatnak róla az SZMSZ- ban megjelölt pedagógusoktól.

XI.Gyermeki jogok védelme, gyermekvédelmi munka

A fenti jogok védelme az „Egyezmény a gyermek jogairól” szóló nemzetközi szabályozás alapján, ill. az „l997.évi XXXI. Tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” és a Kt . alapján történik óvodánkban.

l997.évi XXXI. Tv.

„11.§. (l)bek. a gyermekek védelmi minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.”

Feladatunknak tekintjük e törvény megismertetését szülőkkel, pedagógusokkal egyaránt és a gyermekvédelmi felelősök feladata, hogy a szülőket tájékoztassák a gyermekjóléti szolgálatok helyéről, funkciójáról, a pénzbeli, az esetleges természetbeni segélyezés lehetőségeiről.

A szülők számára jól látható helyen elhelyeztük a gyámügy telefonszámait, a gyermekjóléti szolgálatok, az átmeneti elhelyezésben segítséget nyújtó szervek címeit, telefonszámait.

„7.§.(l) bek. „A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.” ( Gyt. )

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gyermek családjában nevelődhessék akár a szociális segélyezési lehetőségek megismertetésével az átmeneti elhelyezés lehetőségének felajánlásával is.

A Kt. 4. § (7 )bekezdése kimondja, hogy tilos a hátrányos megkülönböztetés bármely okból, bőrszín, vallás, etnikai hovatartozás …stb. tilos a gyermek bármely alapszolgáltatásból való kizárása

(8 ) bekezdés „a gyermek hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan- közvetlen, vagy közvetett- különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés… amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszûntetése vagy akadályozása, továbbá a tanuló zaklatása”

Zaklatás a gyermek megalázása, megfélemlítése , emberi méltóságának megsértése, vagy ilyen légkör kialakítása, a jogellenes elkülönítés.

A gyermek mindenek felett álló érdekét kell érvényesíteni , jogorvoslat illeti meg

A gyermeki jogok védelme minden óvodapedagógus, és pedagógiai munkát segítő munkatárs kötelessége ( munkaköri leírásukban szerepeltetjük )

A gyermekvédelem kiemelt alapelvei ( A helyi gyermekjóléti szolgálat megfogalmazásából idézve):

„A problémát ott kezelni ahol keletkezik

Minden körülmény között tekintettel kell lenni a gyermek mindenek felett álló érdekére

Elő kell segíteni a gyermek családban – lehetőség szerint saját családjában – történő nevelkedését

Együttmûködésre kell törekedni a veszélyeztetettség megelőzése érdekében a gyermek családjával, környezetével

A gyermek érdeke minden olyan esetben megkívánja, hogy segítséget kapjon a családja, amikor a vérszerinti szülők átmenetileg nem képesek a szülői kötelezettségeiket teljesíteni

Ha a gyermek veszélyeztetettsége tartósnak bizonyul és a hiányzó szülői gondoskodást alapellátási szolgáltatással már nem lehet pótolni, a szakellátás szerepe lép előtérbe

Tilos a gyermek bármilyen hátrányos megkülönböztetése

A gyermek joga múltjának, identitásának, kultúrájának ismerete, tiszteletben tartása.”

Az óvoda környezetének jellemzői:

Lakókörnyezet:

- Intézményünk körzete főleg lakótelepi, több régi építésû épülettömb is tartozik hozzánk és néhány hegyoldalról is. Járnak hozzánk a kerület más részéből is gyermekek Budapest más kerületéből és vonzáskörzetéből is néhányan.

- Hátrányos -és veszélyeztetett helyzetû gyermekeink a régi építésû épülettömbökből és a lakótelepen élő családokból kerülnek ki. A kerület más részéből, illetve a vonzáskörzetből kikerülő gyermekek életkörülményei általában jobbak

- A körzetünkben lakó gyermekek szociális, anyagi helyzete átlagosnak mondható, a körzeten kívüli és vidéki gyerekeknek, általában lényegesen jobbak a körülményei. Szociálisan hátrányos helyzetben a családok kb. 15-%-a él.

- Egyre több az elvált vagy egyedül élő szülő.

- Néha fordul csak elő kirívó, azonnali beavatkozást igénylő szülői viselkedés.

- Kevés az etnikai kisebbséghez tartozó gyermek jár hozzánk, - ők inkább szociálisan hátrányos helyzetûek- néhány migráns, kínai család gyermeke jár óvodánkba, ritkán szükséges az óvodapedagógusok beavatkozása az életükbe

A szülők kapcsolata az óvodával

Felméréseink szerint a szülők leginkább a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok szakmai felkészültségével, az egyéni bánásmóddal, a kínálattal, a fejlődésre ösztönző elvárásokkal, a személyi erősségekre építő fejlesztéssel, a személyes törődéssel a gyerekszeretettel, , a biztonságos környezettel, a vezetés hatékonyságával elégedettek, úgy érzik szívesen járnak a gyerekek óvodába, a szülők is bekapcsolódhatnak az óvoda életébe

Elégedetlenek : az óvoda udvarainak felszereltségével , úgy érzik nem kapnak elég tájékoztatást

Elvárásaik az óvodával szemben a következők

Gyermek testi épségének biztosítása, ne legyen vegyes csoport, változatosabb legyen az étrend, a gyerekek testi épségének biztosítása

Készítsék fel az iskolára, sok feladatlapot oldjanak meg

A gyermekvédelmi feljegyzések szempontsora:

A gyermek adatai

A gondozásba vétel időpontja

A veszélyeztetettség foka

A család és óvoda kapcsolattartásának feljegyzései

A megtett intézkedések , ezek eredményei

15. 3. Gyermekvédelmi feladatok:

(1997.évi XXXI. Törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyigazgatásáról; és az 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. Törvény alapján)

Általános:

- A gyermekek mindenek felett álló érdekének biztosítása intézményen belül is hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése annak ellenőrzése

- A gyermekek és családok jogainak folyamatos biztosítása, kötelesség teljesítésük ellenőrzése, segítő attitûd

- A gyerekek veszélyeztetettségének és hátrányos helyzetének felmérése, megelőzése és megszüntetése

- Kapcsolattartás a gyermekek jogait segítő személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal

- A szülők tájékoztatása a jogaikról és kötelességeikről a gyermekneveléssel kapcsolatban, és az őket segítő intézményekről

- A családoknál tiszteletben kell tartani a lelkiismereti és vallásszabadságot, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozásukra

- A lehetséges baleseti helyzetek okainak felkutatása, és megszüntetése

- A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők számára az ingyenes étkezés biztosítása

- Gyv. tv. által alanyi jogon járó szociális étkezési kedvezmények biztosítása

Speciális:

- Egyes családok szociális, anyagi helyzetének elemzése, külső árulkodó jelek értékelése

- A gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárása

- Családlátogatás, személyes beszélgetés az érintett szülőkkel

- Segítségnyújtási lehetőségének számba vétele

- A segítségnyújtás megindítása (pedagógiai, pszichológiai, gazdasági stb. egyéb módon)

- A gyermekvédelmi felelősök és óvodavezető személyes, és rendszeres kapcsolattartása a kerületben mûködő gyermekvédelmi feladatot ellátó, és családsegítő szervekkel, együttmûködés

- Fellépés és intézkedés bármilyen hátrányos megkülönböztetés ellen

- Beilleszkedési,- tanulási,- magatartási nehézséggel küzdő gyermek a közösségi életbe történő integrálását elősegítő foglalkoztatás biztosítása

A sajátos nevelési igényû, tartósan beteg gyermek személyiség fejlődését segítő speciális ellátás megszervezése

A gyermekvédelem tevékenységi formái

Általános gyermekvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák, módszerek, eljárások

- A szülők által jól látható helyen szerepel a gyermekvédelmi felelős neve, a kerületi gyermekvédelmi szervek nevének és elérhetőségének feltüntetése,

- Probléma észlelése, nyilvántartásba vétel, a probléma okainak feltárása, az óvoda pszichológusának bevonása, családlátogatás, egyéni beszélgetés, egyéni bánásmód, a konkrét probléma megoldásához megfelelő módszerek megválasztása, konkrét információ adása, gyakorlati segítségadás

- Együttmûködés a család védőnőjével, orvosával, családsegítő - és gyermekjóléti hálózattal, esetmegbeszélés, megfelelő szakember kérése, szociális támogatások kezdeményezése

- Az óvodapedagógusok pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése, az új kollegák segítése, segítőkész és elfogadó hozzáállás, titoktartási kötelezettség

A speciális gyermekvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységek, módszerek, eszközök, eljárások, szolgáltatások

Családra, személyre szabott megoldásra való törekvés, különleges gondozás igénylése, családgondozó segítségének kérése, megfelelő intézmény keresése

Szociális segítség igénylése, étkezési díj támogatás kérésének elősegítése, a szülők felvilágosítása

A feladatellátás körülményei, módja

Az óvodai gyermekvédelmi munka személyi, tárgyi feltételei

Az intézményben két gyermekvédelmi felelős dolgozik, közvetlen kapcsolatot tart minden óvodapedagógussal az óvoda vezetőjével, a gyermekek védőnőivel, a családsegítő –és gyermekjóléti szolgálattal, ha szükséges az iskolák gyermekvédelmi felelőseivel, az egyes családokért végzett munka összehangolása érdekében

Az óvodai gyermekvédelem szervezeti és munkaformái, az információáramlás módja

- Legfőbb szervezeti formája a kiscsoportos megbeszélés, melyen általában egy adott csoport óvodapedagógusai, a gyermekvédelmi felelős –tagóvoda vezető- és az óvodavezető vesz részt.

- Időnként kiegészül a team az óvoda pszichológusával, logopédusával.

- A családgondozót is meghívjuk, - ha van- , egy-egy megbeszélésre.

- Az óvoda vezetője nevelési- vagy röp- értekezleten tájékoztatja a kollégákat a gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényekről, módosításokról, helyi rendeletekről.

- A nevelési évre munkatervet ír a két gyermekvédelmi felelős, ami általános, visszatérő és konkrét feladatokat tartalmaz.

Az óvodai gyermekvédelem ellenőrzési-értékelési rendje, fejlesztés, minőségbiztosítás

- A gyermekvédelmi munkatervet, annak beválását, a két felelős minden év végén értékeli.

- A gyermekekről készült írásos dokumentáció mindenesetben a gyermek személyi anyagába kerül melyet csak a csoportos óvodapedagógusok, a gyermekvédelmi felelős és az óvodavezető és a szülő tekinthet meg.

- Az elküldött feljegyzéseket, véleményeket minden alkalommal fénymásoljuk, és ráírva a küldés időpontját csatoljuk.

Sikerkritériumok:

- Minden óvodapedagógus közvetlen kapcsolatot tart fenn a családokkal, hátrányt okozó, vagy veszélyeztető tényező esetén jelez az óvoda vezetőjének, a tagóvoda vezetőnek, illetve a gyermekvédelmi felelősnek, akikkel együtt megszervezi a segítséget a gyermek érdekében

- A gyermekvédelmi felelős feljegyzései naprakészen követik a megtett intézkedéseket, ezek eredményeit

- Az óvoda vezetője, illetve a tagóvoda vezető ellenőrzi a gyermekvédelmi munkát, beszámoltatja az óvodapedagógusokat, illetve a gyermekvédelmi felelőst

- A gyermekkel foglalkozó felnőttek - védőnő, orvos, családsegítő munkatársa, óvodapedagógus - közös stratégiát dolgoz ki a család segítésére, annak ellenőrzésére, hogy a család megtett- e mindent a gyermek érdekében

XII.Intézményi esélyegyenlőség, Hátrányos helyzetû és a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek segítése

Az intézményi esélyegyenlőség.

Célja: hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregáció mentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körû érvényesülését

Az esélyegyenlőségi programunk részletesen tartalmazza feladatainkat.

Különös figyelmet érdemelnek a megváltozott körülmények között a roma gyermekek és migráns gyermekek,

Alapelv:

- A különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadása, amely egyszerûen természetesnek veszi a másságot.

- Tiszteletben tartjuk saját nyelvüket, kultúrájukat, a játékba építetten segítjük a magyar nyelv elsajátítását

- Minden gyermek fontos számunkra, bármely nép szülötte

Az intézmény minden dolgozója szeretettel fogadja a más országok migráns gyermekeit, cél, hogy kezeljék természetesen jelenlétüket. (3-4 kínai gyermek jár a 3 épületbe és néhány roma származású )

Az óvodapedagógus feladatai :

A csoportba járó migráns gyermekek országáról olyan tudáselemeket közvetítsen, amelyeket a magyar anyanyelvû gyermekek is megértenek: tánc, szokások, zene

Változatos csoportformák , differenciált feladatadás az előítéletek felszínre törésének megelőzősére

Hátrányos helyzetû és halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek segítése

„…hátrányos helyzetû gyermek, tanuló: az akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.”

( 121 § 14. )

- Különösen érvényes, hogy aránytalan terheléssel tilos a család életének nehezítése .

- A szülőktől nem kérünk különlegesen meghatározott eszközöket, anyagi megterheléssel járó döntések előtt kikérjük a szülők véleményét , kifejezett kérésükre vehet részt a gyermek a kirándulásokon, h szülő vállalja a költségeket. Az óvoda újságján keresztül esetleg két hónappal előbb is értesítjük a szülőket a várható eseményről ( pl. buszos kirándulás, ha ennek megszervezéséhez nem rendelkezünk erőforrással , a gyermek akkor is részt vehet, ha szülője nem tudja befizetni a szükséges összeget. Olyan kirándulást nem szervezünk, amely megterhelné az egyébként is nehéz helyzetben lévő szülőket)

- Alapítványi- egyesületi erőforrások, pályázatok által nyújtott lehetőségek kihasználásával szervezünk fizetős programokat.

- A hátrányos helyzetû gyermekek speciális fejlesztése érdekében még több ismeretszerzési lehetőséget biztosítunk hátrányaik leküzdése érdekében

- Egyéni fejlesztési lehetőséget biztosítunk, fejlesztési terv alapján

- A szülőket a megfelelő fórumokhoz irányítjuk annak érdekében, hogy anyagi és egyéb hátrányaikat könnyebben leküzdve gyermekeik számára biztosítani tudják a fejlődés lehetőségeit

- A védőnői, családsegítő hálózat munkatársaival közösen segítünk a hátrányok leküzdésében

- „ A kötelező felvételt biztosító óvoda – ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét – nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetû gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét…a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek a napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.”

- A hátrányos helyzetû gyermek óvodai elhelyezése nem szüntethető meg a szülő díjhátraléka, a törvény által meghatározottnál magasabb igazolatlan hiányzás esetében sem

- Szociális Ügyosztállyal a szociális kedvezmények elosztásáról küldünk havonta jelentést. A kért jelentéseket pontosan továbbítjuk, egy- egy esetben konzultálunk gyermekek ügyeiben SZMSZ-ban foglaltaknak megfelelően jól látható helyen szerepel a segítő szolgálatok címe, telefonszáma, a gyermekvédelmi felelős neve.

Sikerkritérium.

- A gyermeknevelési támogatást kapó családok számára az ingyenes étkeztetés biztosítása

- A szociálisan rászoruló családok étkezési térítési díjának csökkentése az önkormányzati rendeleteknek és a törvényi előírásoknak megfelelően

- A hátrányos helyzetû családok életének közös segítése a védőnői, családsegítő szolgálat, az iskola közremûködésével

- A hátrányos helyzetû családok gyermekei számára a napközbeni ellátás biztosítása minden körülmények között

Az intézmény figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek helyzetét, folyamatosan kapcsolat tart, együttmûködik a szociális és gyermekjóléti szolgálattal, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer mûködtetésében.

Figyelemmel kísérjük, hogy a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek folyamatosan látogassák az óvodát.

A rendszeres óvodába járásról igazolást adunk ki, hogy az évi kétszeri támogatást megkapja a család

Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve gondviselők részére az óvodai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. A panaszt kivizsgálja és a vizsgálat eredményét rögzíti.

Az intézmény folyamatosan belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetû gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat.

XIII.Az óvoda szakmai dokumentumai

Az Óvodai Nevelés Alapprogramja(központi )

Az Óvodai Nevelési Programja Minőségirányítási program

(Helyi)

Az Óvoda éves munkaterve

A gyermekcsoportok nevelési-fejlesztési programja

A személyiséglapok (az egyéni fejlődés-fejlesztés dokumentumai )

A fenti sorrend, az egymásra épülést is jelzi.

MELLÉKLETEK

1 sz. melléklet

Belső ellenőrzési terv

Időbeli szakaszolás, feladatok, felelősök jelölésével

ellenőrzés területei

Csoportnaplók ellenőrzése

V Tv

Mulasztási naplók ellenőrzése

H Tv

Ünnepek ünnepélyek szervezése

Nevelési területek

Kirándulás séta

V Tv

Fejlesztő lapok

V Tv

Kapcsolattartás

V Tv

Szülői értekezletek

V Tv

Új dolgozók segítése

Átruházott jogkörök

Munkaidő betartása

V Tv

Technikai dolgozók munkavégzése

H Tv

Takarékos gazdálkodás

V Tv

Leltár

TvH

Biztonságtechnikai előírások

VTv

Udvar tisztasága

VTvTv

Karbantartás

Udvari élet

Helyettesítés, túlóra

Szabadságolás

VTv

TvV

Térítési díj elszámolás

Pedagógus továbbképzés elszámolása

Étkeztetés, szociális támogatások

Munkavédelmi előírások

V Tv

Konyha higiéniája

H Tv

Az intézmény tisztasága

Dekoráció

V = vezető

Tagóvoda vezető= Tv

H:= helyettes

M: = munkaközösség vezetők

2 sz. Melléklet

Szempontsor javaslat a fejlesztő lapok vezetéséhez

1. A gyermek testi fejlődése

- Edzettség

- Fáradékonyság

- Erőnlét

- Terhelhetőség (fizikai)

- Ügyesség – egyensúly érzék

2. Értelmi képesség

- Figyelem koncentráció (rövid-hosszú)

- Elmélyült-e a játékban

- Kisebb feladatokat vállal-e?

- Milyen játékkal játszik szívesen

- Számfogalom kialakulása, kialakultsága

- Mûveleti halmazokkal (középső-nagycsoportban)Ö

- Monotónia tûrése

3. Érzelmi élete

- Vidám

- Szomorú

- Kiegyensúlyozott – kiegyensúlyozatlan

- Kudarc tûrő képessége

4. Szociális érettség

- Beilleszkedés

- Társak elfogadása

- Felnőttek elfogadása

- Együttmûködés

- Együtt játszás

- Kérést teljesít-e

- Utasítást elfogad-e

- Helyzete a csoportban

- Vezéregyéniség

- Ötletgazda

- Irányításra vár

5. érzelmi kapcsolata a mûvészetekhez

6. Aktivitása a drámajátékokban, alkotómunkában

3 sz. melléklet

A Hétpettyes óvoda fejlesztő lapjainak szempontrendszer

Anamnézislap

- Testi fejlettség, mozgásfejlettség( testalkat, mozdulatai, nagymozgások, veszélyérzet)

- Térészlelés testséma ( téri irányokat, testrészeket ismeri, kezesség, mozgássor motorikus visszaadása )

- Finom-motorika, ábrázoló tevékenység ( korának megfelelő szinten manipuláló, ceruzafogása,érzelmi állapot , rajzainak szintje )

- Vizuális észlelés ( színfelismerés, azonosságok, különbségek , rész, egész)

- Értelmi fejlettség ( figyelme, feladatvégzés, feladattudat,feladatvégzés, feladat megértése, motiváció, problémamegoldó, logikus gondolkodás, általánosításra képes, emlékezet, auditív emlékezet, idői összefüggések……)

- Játékára jellemző ( elmélyült, játékában magányos, együttmûködő, társai állandóak, jellemző játékfajta )

- Beszédfejlettsége ( szókincse, mondatszerkesztése, beszédritmusa, beszédgátlás, beszédmegértés ,beszédhiba)

- Szociális fejlettség ( kapcsolatteremtés, érzelmei,viselkedésének jellemzői,szabálytudata, monotónia tûrése, önállóság, önismerete,alapvető udvariassági szokások,empátia)

- Gondozás terén fejlettsége

Fejlesztés érdekében kifejtett tevékenység

Felhasznált irodalom ( Hétpettyes Óvoda)

1. Óvodai nevelés országos alapprogramja

SEMIC Interprint Nyomdai és Kiadó Kft.1996.

2. Az óvodai nevelés programja

Budapest OPI 1989.

3. Mérei Ferenc - V.Binet Ágnes: Gyermeklélektan

Budapest – 1978.

4. Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány

Dabas Mezőgazdasági Kiadó 1984.

5. Forrai Katalin: Ének az óvodában

Budapest, Editio Musica 1974.

5. Balázsné Szûcs Judit: Miből lesz a cserebogár?

Budapest Alex typo Kiadó 1992.

6. Porkolábné Balogh Katalin és a Budapest IV. Aradi utcai óvoda kísérlete:

Kudarc nélkül az iskolában Alex typo 1992

7. Egészséged Testben Lélekben

CHEF – HUNGARY 1992.

8. 1996.évi LXII.tv. a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.tv. módosításáról

Mûvelődési Közlöny XL.évfolyam 25.szám

9. 1997.évi XXXI.tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Magyar Közlöny 1997.évi 39.szám

10. 1999. évi LXVIII. Ktv.

11. 2003. évi LXI. Közoktatási törvény

12. Nagy Jenőné : Óvodatükör 2001

Ajánlott irodalom ( Szín- Kör –Játék Tagóvoda )

Játék könyv Kaposi László Színházfüzetek IV. 1993.

Szín, kör, dráma Debreczeni Tibor

Lélek, játék, nevelés Kultsár Tiborné

Szöveggyûjtemény a dramatikus nevelés

tárgyköréből Hajdúböszörmény 1995.

A mûvészeti nevelés hatásrendszere Székácsné Vida Mária

Akadémia Kiadó Bp. 1998.

Dráma a tanulás szolgálatában Kaposi László

Magyar Drámapedagógiai Társaság

Marczibányi téri Mûvelődési Kp.1994.

Miből lesz a cserebogár? Balázsné Szûcs Judit Alex-Typó 1992

Szín-ház és drámatanítás Kaposi László Színházi füzetek VIII.

Drámafoglalkozások gyermekeknek,

fiataloknak Szerkesztette Kaposi László

Felhasznált irodalom a megjelölteken túl

1. Drámapedagógia Gabnai Katalin Népmûvészeti Intézet

Budapest, 1986. 5. oldal

2. Drámajátékok Marczibányi téri Mûvelődési Központ

III. módosított kiadás Budapest, 1993. 132. oldal

3. Gyermek és dráma AN.Shaw

Népmûvelődési Intézet Bp. 1982. 166.oldal

4. Már az óvodában megtanultam Robert Fulghum

mindent, amit tudni érdemes Park kiadó

Legitimációs záradék

1. Véleményezte:

Dátum:

2. Egyetértését nyilvánította:

(Az óvodai szülői közösség nevében)

Dátum: 2010. 05. 31.

2. Elfogadta : Az óvoda . Nevelőtestülete

4. Jóváhagyta:

Dátum:

4. Tájékoztatásul megkapta:

Általános Iskola

Budapest III.k. Harrer Pál utca 7.

Dátum: Bp.2010. 05. ….

5.Óbudai Nagy László

Általános Iskola

Irattári szám:

Helyi pedagógiai programot elfogadom:

A nevelőtestület tagjainak aláírása

Budapest, 2010. 05. 31.

Vissza a dokumentumokhoz